Kertgondozás, kertfenntartás
Kert- és állatbarátoknak
Bemutatkozás

Kövessen bennünket:
Facebookon
Instagramon

Lépjen velünk kapcsolatba!
Email: info@zoldgyep.hu
T
elefon: +36 70 944 9972

A kertben, vagy teraszon az egyik legnagyobb ellenségünk a levéltetű. Ez ellen a jószág ellen nagyon nehéz érdemben védekezni, ugyanakkor nagyon könnyű is, egyszerűen hagyni kell a katicabogarakat, hogy tegyék a dolgukat. Azonban a katicák nem a semmiből teremnek elő, őket is oda kell csalogatnunk.

 

A vegyszer tabu

Ha katicabogarat szeretnénk látni a kertben, akkor a vegyszerhasználat tabu. Egyébként is minél kevésbé terheljük a kertünket permetezőszerekkel, annál jobb, de a levéltetvek és a katicabogarak harcában a mérgekkel csak árthatunk. A permetszer ugyanannyi levéltetvet és katicát pusztít el, de a levéltetvek viszonylag gyorsan „pótolják a veszteségeiket” mert lényegesen gyorsabban szaporodnak.

Egy kis természet

A nagyvárosokban kevés lehetőségünk nyílik arra, hogy a teraszon mini-dzsungelt hozzunk létre, de a kertekben érdemes egy sarkot meghagyni minél természetesebb formájában. Ott a levéltetveket is háborítatlanul érdemes hagyni, mert a katicabogaraknak azután is szükségük lesz élelemre, miután a többi növényünkről lemajszolták a zsákmányt.

Nem csak tetű szerepel az étlapon

A katicák nemcsak levéltetveket esznek, hanem előszeretettel fogyasztják bizonyos növények pollenjeit is. A kapor, az édeskömény, a rómaik ömény, a koriander, a metélőhagyma és a kamilla igazi terülj-terülj asztalkám a katicáknak – és mi sem vetjük meg őket a konyhában. A cickafark, a körömvirág, az oroszlánszáj, a sóvirág, a pipacs és az illatos ternye is népszerű katicakörökben.

 

Gyakori probléma a tavaszi kertben, hogy bár szépen kihajtanak a hagymások, mint a tulipán, vagy a nárcisz, de virágot nem hoznak. Ezért most adunk néhány tippet, hogy mi lehet a baj.

 

Levágtuk a levelét

Ez a leggyakoribb probléma: sok hagymás virág levelei az elvirágzás után nem túl szépek, elsárgulnak hervadtnak tűnnek. Sok hobbikertben ilyenkor levágják a leveleket. Ezt ne tegyük! Csak akkor vágjuk le bármilyen hagymás virág leveleit és szárát, amikor az már teljesen elszáradt és megsárgult. Ugyanez viszont nem igaz a magházra, ha, különösen a tulipán esetén, elvirágzás után hagytuk felmagzani a növényt. Hacsak nem szeretnénk magról szaporítani a tulipánunkat, akkor az elnyílt virágokat vágjuk le, különben a megtermékenyült magvak kifejlődnek, ami komoly erőforrásokat von el a tulipánunktól.

Hiányzik a gondoskodás

Sokan nem gondoskodnak a hagymások tápanyag-utánpótlásáról, pedig nagyon meghálálják a gondoskodást. Ősszel lombhullásnál egy kis komposztot szórjunk a hagymások téli alvóhelyére, az újonnan ültetett hagymákat egy kis földérett marhatrágyával kínáljuk meg, és tavasszal is örülnek egy kis földérett szervestrágyának.

Rossz helyen van

Fontos, hogy jól válasszuk meg a várágunk helyét. Már ültetés előtt tájékozódjunk igényeikről, mert fajtánként is eltérhetnek, de ökölszabályként a tulipánok a napos, legfeljebb félárnyékos helyet, a jó szerkezetű talajt.

Valami rág…

A hagymákat a leggyakrabban a pajor és a lótetű hajlamos megkóstolni. A pajor ellen nincs hatásos védekezés, a klasszikus módszer a leghatékonyabb, azaz fellazítani a talajt és összegyűjteni őket. Ez sziszifuszi munka, a pajorok száma a négyzetméterenként akár a 300-at is elérheti. Létezik biológiai permetszer ellenük, de ez hazánkban még nem elterjedt. A lótetű, vagy lótücsök ellen is a hagyományos védekezési módok a legjobban: ha felássuk a járatai környékét, vagy vizet öntünk a járatokba, de csapdákat is állíthatunk a lótücsköknek. Nagyobb a baj ha gerincesek támadnak a  virághagymáinkra. Először is a vakond nem rág meg virághagymát, ásó barátunk éppen a lótücskök, pajorok, drótférgek egyik legnagyobb ellensége, bár a friss gyökereket sem veti meg. Viszonylag kevés emlős van a magyar kertekben, amely megrágja a tulipánhagymákat, de ha előfordul, akkor rendszerint ez azt is jelentheti, hogy pocok lehet a kertünkben. A kószapocok akár 20 centisre is megnőhet, és előszeretettel falatozik hagymásainkból, ráadásul nem alszik téli álmot, így a nagy hidegben is komoly károkat képes okozni. A pocok ellen is védekezhetünk csapdákkal, vagy pedig fizikailag védhetjük a hagymáinkat. Vegyünk az ócskapiacon régi fritőzkosarat, vagy kiöregedett fémszálas szűrőket, – műanyagot semmiképpen! - és ezt használjuk ültetőkosárként, így a pocok nem fog hozzáférni az ízletes virághagymákhoz.

 

 

Itt a tavasz és sokan ilyenkor új növényeket szereznek be a kertjükbe. Az eladónál gyönyörűnek tűnő virágok azonban sokszor nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért most adok néhány tippet, hogy mire kell figyelni a növények vásárlásakor.

Csak megbízható helyről!

Biztos vagyok abban. Hogy mindenki tisztában van azzal, hogy a növényvásárlás első és legfontosabb szempontja, hogy csak megbízható helyről vásároljunk. A nagy értékű dísznövények, különösen a nagyobb értékű, akár több százezer, vagy több millió forintot kóstáló példányok esetén - remélem - fel sem merülhet, hogy egy útszéli árustól szerezzük be őket. Azonban ha olcsó, néhány száz forintos növénykéket veszünk, akkor is érdemes kertészetben vásárolni, mert az senkinek nem hiányzik, hogy a pár száz forintos egynyári virággal vigyünk be valamilyen kellemetlen fertőzést a kertbe. A kertészetekben a szakemberek mindig ügyelnek arra, hogy csak egészséges növényeket értékesítsenek. A növény származási helye sem mellékes: a helyi termelőktől vásárolt, helyben nevelt növények jobban alkalmazkodtak a lokális mikroklímához, mint a messziről, gyakran kontinensnyi távolságról érkezett társaik.

Mikor és mibe?

Bár a gyakorlatban a teljes tenyészidőszakban telepítünk dísznövényeket, a tavaszi és az őszi hónapok az ideálisak a növények ültetésére. Az időpont megválasztása mindig az adott növény élettani folyamatainak függvénye. Aki tavasszal ülteti ki a kétnyári árvácskát, az egész nyáron hiába várhatja a virágot. A gyönyörű borzaskatát, viszont tavasszal KELL ültetni. Fontos tudni azt, hogy az ültetés után sok növényünk, például a fűszernövényeink többsége is, nagyon érzékeny a fagyokra. Ezért a fagyosszentekig (Pongrác, Szervác, Bonifác), azaz május 12-14-ig a kiültetett növényeket érdemes fagy ellen védeni – vagy pedig várni addig a kiültetéssel.

Szintén nem mindegy, hogy milyen talajba ültetjük a növényünket. Magam is nagyon mutatósnak tartom a magnóliát, és szívesen ültetnék a konyha elé, de a liliomfa a savanyú talajt szereti, nálam viszont az előkertben lúgos a talaj kémhatása. Hogy neked otthon milyen talajod van, arról egyszerűen meggyőződhetsz, tegyél egy csészébe egy korty ecetet és szórj bele egy kicsit a talajból.

Az ecet savas kémhatású, ha lúgos a talajod, akkor pezsegni fog az ecetben – és akkor letehetsz a magnóliáról. Savanyú tőzeggel megváltoztatható a talaj kémhatása annyira, hogy elvileg a magnólia is megélhet, lúgos talajon, de akkor ezt az eljárást évről-évre meg kell ismételni. A kertészetekben mindig tudnak tanácsot adni, hogy melyik növénynek milyen talaj való, de az egyszerű Google- keresés is sok bosszúságtól kímélhet meg.

Mit és hová?

Az új növény kiválasztásánál alapszabály, hogy ne a kertet alakítsd a növényedhez, hanem a kerthez keress megfelelő fajtát, azaz a már meglévő adottságokat nem szabad figyelmen kívül hagyni. A mélyárnyékba, nagyobb lombos fák alá például hiába ültetsz „árnyéktűrő” növényt, még a leggondosabb ápolás mellett sem fog úgy mutatni, mint naposabb helyen. Ez alól is van néhány kivétel, mint például a kis meténg, egy kedves, szerény igényű, de mutatós, kék virágú növényke, amely a mély árnyékban, még fák alatt is virágzik.

A növény igényei mellett győződjünk meg arról is, hogy milyen hatással lehet az új növényünk a környezetére. A manapság népszerű babérmeggy például mérgező, mind a levele, mind a termése ciántartalmú. A sövénynek is gyönyörű tűztövis pedig - a nevéhez méltón – olyan hegyes tüskéket növeszt, hogy még tapasztalt kertészek még védőkesztyűben is csak óvatosan közelítik meg. Ha kerítés mellé ültetjük, akkor gondoskodjunk a kerítés mellett elhaladó hölgyeknek mindig kéznél lévő tartalékharisnyáról – vagy nyírjuk rendszeresen. Itt érdemes kiemelni, hogy a gyakran „törpe” növésűként emlegetett hibridek sem igazi „törpék”, csak növekedésük lassabb társaikénál. Ezért a növény kiválasztásánál mindig vegyük figyelembe ne csak azt, hogy a vásárláskor mekkora, hanem azt is, hogy mekkora lesz.

A növény a föld felett

Ha a növény még nem is hozza a legjobb formáját – ez egyébként különösen a korai, vagy kései kiültetéseknél nem szokatlan, amiatt nem érdemes aggódni. De ha a levelein elszíneződések látszanak, vagy a felszínük matt, a szár halovány, esetleg szokatlanul megnyúlt, akkor sok időt tölthetett kellemetlen helyen. Ettől még ezek a növények odafigyeléssel és törődéssel gyönyörűvé tehetőek, a gondoskodást meghálálják, de ha teljes árat akar elkérni értük a kereskedő, akkor nem kötünk tisztességes üzletet. Viszont ha a levelek összepöndörödtek, vagy barnás-vöröses foltok vannak rajtuk, esetleg a levél fonákján fehér lisztszerű bevonat van, vagy a levél tapintásra ragacsos, akkor ne csak azt a növényt, de a kertészetet is hagyjuk ott.

A növény a föld alatt

Amikor bármilyen növényt vásárolunk, ne csak arra ügyeljünk, hogy a föld feletti részei gyönyörűek legyenek. A gyökérzet állapotának megvizsgálása legalább olyan fontos, ezért ne habozzunk akár óvatosan a konténerből ki is emelni a növényünket. Amennyiben a növényünk nem nagyon vízigényes, vagy nem közvetlenül locsolás után nézzük, nem jó jel, ha föld helyett sárban van a gyökérzet. Ha ehhez ráadásul enyhe rohadásszag is társul, akkor a növényünket rendszeresen túlöntözték és gyökérzetén a bomlás első jelei mutatkoznak, különösen ha a növény „kornyadozik”, lógatja a leveleit és esetleg a virágját, illetve a leveleken sárgás elszíneződés figyelhető meg. Ha a cserépből kivett föld tapintásra nem nedves, az nem jelen automatikusan bajt, ha a növény egészséges. Viszont ha a porzik összeszáradt a föld, akkor valószínűleg régóta nem kapott vizet a növényünk, ami gondokat jelenhet.

A gyökér azonban a növény egészségéről is árulkodik. Ha fehér, friss gyökérvégeket látunk, az egészséges gyökérzetre utal. Viszont ha sok megbarnult gyökérszálat látunk a növényen, akkor szegényt inkább hagyjuk, ez semmi jót nem jelenthet. Jó jel, ha gyökérszálak lógnak ki a cserép alján lévő nyílásokon, azt jelenti, hogy a növényünk kellemesen belakta a tárolóedényét. Viszont ha az edény alján nagy tömegű hosszú gyökérszálakat látunk, akkor a kertészetben elfeledkeztek az átültetésről. Ezek a növények ettől még nem lesznek betegek, vagy gyengébbek, de a kiültetésnél nehezebben fognak meggyökeresedni.

Gyakran látni, hogy apró muslicaszerű rovarok szállonganak a növény körül, ebben az esetben a virágföld árnyékszúnyogok lárváival fertőzött. Ezek a kártevők különösen a szobanövényeket támadják és csak nagyon nehezen lehet tőlük megszabadulni - a kerti példányokat sem vetik meg, de a szabadban a hasznos barátaink, más rovarok és állatok gyorsan megszabadítanak minket tőlük. Ezért érdemes a fertőzött szobanövényeket is a szabadba helyezni.

 

Ki mondta, hogy a kerti munka nem lehet egyben testedzés is? Három olyan dolgot is mutatok, ami
nemcsak a kertednek, hanem az alakodnak is jót tesz.

 

Első szám: kerékpárral a kertészetbe


Kocsi helyett inkább pattanj bringára, ha a kertészetbe mész. Egy kellemes, akár hétvégi délutáni
program lehet, ha nem otthon ücsörögsz, hanem körülszaglászol, milyen újdonságok érkeztek, vagy a
hosszú téli pihenő alatt kiválogatott növényeidet szerzed be. Fontos azonban, hogy a kerékpárod
legyen felszerelve kosárral: eszedbe se jusson a növényeket hátizsákba gyömöszölni, vagy rápókozni
a csomagtartóra. A mostanában kapható legtöbb növény konténeres, ami jól védi a gyökerét a
kiszáradástól, ami viszont rád nem igaz, vigyél magaddal bőségesen folyadékot, és fél óránként állj
meg néhány korty vízre, vagy gyümölcslére!

Elégethető kalória: egy óra alatt 450 kcal


Második szám: ásás


A tavaszi kerti munkák egyik „nemszeretem” része, hogy felássuk az ágyásokat, előkészítjük a terepet
az új növények érkezésére. Ez pontosan az a kerti munka, ami sokkal jobban esik, hogy csaknem
másfélszer annyi kalóriát égetsz el vele, mint a kerékpározással. Jó minőségű ásóval, (nem mellesleg
az sem árt ha elég éles) felszerelkezve a nap elleni védelemmel, esetleg egy jó hideg fröccsel az
árnyékban, tessék nyugodtan kihasználni a tavaszi hétvégéket és nekiugrani a virágyások
előkészítésének.

Elégethető kalória: egy óra alatt 630 kcal


Harmadik szám: fűnyírás


Talán semmi sem tartozik jobban hozzá a kertes ház hangulatához, mint a szombat délelőtti fűnyírás.
Ahhoz, hogy a gyep elnyerje a kerti partikhoz szükséges rövid-sportos frizuráját, ezt akár hetente is
érdemes megtenni. A leggyakrabban 8-10 centiméteres magasságúra vágjuk a füvet, ennél kisebbre
nem javasolt, és különösen fiatal gyepnél nem is praktikus. Ha esetleg madárbarátként definiáljuk a
kertünket, akkor 10-15 centisre hagyhatjuk a füvet, ami akár azt is eredményezheti, hogy nem
hetente, hanem tíznaponta, kéthetente elég bepattannunk a fűnyíró mögé. Ennél magasabbra
azonban semmiképpen, mert a madarak ragadozói – a házimacskák – könnyebben bújnak meg a
magas aljnövényzetben. Ezért férjtársaim: irány a fűnyíró, amivel nem utolsósorban a sörhasunk
felszámolásán is dolgozhatunk.

Elégethető kalória: egy óra alatt 410 kcal.