Manapság egyre többen tartanak otthonukban macskát. Ha a cicád kijárós, akkor érdemes arra is ügyelni, hogy jól érezze magát a kertedben és biztonságban is legyen a kanapétigris, amikor odakint vadászik. Most ahhoz adunk néhány egyszerű és olcsó tippet, hogy mire ügyelj, ha cicabaráttá akarod alakítani a kertedet.

A legfontosabb: a védelem

A cicák éppúgy nem kedvelik az esőt, mint mi emberek, de nagy melegben, a tűző nyári napon is előszeretettel keresnek árnya menedéket. A kertbe ezért telepítsünk nagy, jól védő, árnyas fát, vagy ha erre nincs lehetőségünk, akkor egy sűrűbb bokrot. Ez azért is jó megoldás, mert a cicánk a hívatlan látogatók, más cicák, vagy akár idegen emberek elől is menedéket találhat a sűrű ágak között. Nem csak a dísznövények, hanem a haszonnövények között is találunk olyat, amely jó védelmet nyújthat a cicáknak, ilyen a rebarbara, amely hatalmas, akár 80 centis levelei alatt akár több macska is elférhet, és a konyhában sem megvetendő nyersanyag. Kevesen tudják, de a rebarbara enyhén mérgező növény, a benne lévő oxálsav (sóskasav) nagy mennyiségben káros lehet a szervezetre. Persze ehhez olyan mennyiséget kellene belőle elfogyasztanunk, amelyre azért egyetlen cica (vagy ember) sem képes, de jó példa arra, hogy mennyire vigyáznunk kell a kerti növények kiválasztásánál.

Biztonság és egészség

Tehát arra is ügyelnünk kell, hogy a kert növények házikedvencünk számára ne jelentsenek veszélyt. Valószínűleg kevés macska vetemedne arra, hogy belekóstoljon a sövénybe, de jó, ha tudjuk, hogy például a mostanában kedvelt babérmeggy, vagy virágágyásokban népszerű, valóban gyönyörű sisakvirág mérgező! Nyilván mindenki ismeri, hogy a gyöngyvirág, vagy a liliomok mérgezőek, de fontos alaposan utánanéznünk annak, hogy milyen növények vannak most a kertünkben! Vannak viszont olyanok, amelyek a barátaink, amelyek jót tesznek a macskánk egészségének, a csalán például immunrendszeri erősítő, a lándzsás útifű levelét pedig (Plantaginis lanceolatae folium) a paraziták ellen fogyaszthatják a cicák.

Mosdó

Alighanem minden kertbarát találkozott már azzal a jelenséggel, hogy ha felásta és szépen legereblyézte ágyásait, akkor azt előszeretettel szállják meg a cicusok, felkaparják, összehempergik a szépen elrendezett földünket, sőt székletüket és vizeletüket is otthagyják a földben. A macskák előszeretettel ürítenek porhanyós földbe, legyen az alomtálcában, vagy felásott kertben. Cicabarát kertünkben mindig legyen egy olyan, lehetőleg méterszer-méteres, bizonyos mértékig szeparált terület, ahol mindig porhanyósan tartjuk a talajt. Ha rendben és tisztán tartjuk, akkor odaszokik a cicánk és ezzel megakadályozzuk, hogy a többi ágyásba ürítsen tavasszal. Ettől persze még összehempergik a frissen gereblyézett ágyást, de legalább nem kaparják ki a beleültetett növényeinket.

Mászás és kaparás

Minden veszélyben van. A cicák ugyanis előszeretettel élesítik fából készült tárgyakon, vagy magukon a fákon a karmaikat, szeretnek magas helyekre felmászni és onnan áttekinteni birodalmukat. Ez több okból is kellemetlen: egyrészt elzavarhatják, vagy levadászhatják a fákon fészkelő vagy pihenő madarainkat, akik nélkülözhetetlen szövetségeseink a kertben. Másrészt tönkreteszik a drágán vásárolt, vagy fáradtságos munkával épített kerti bútorainkat. Erre is létezik megoldás. A védendő bútorokat tavasszal néha kenegessük meg fokhagymával, locsoljunk mellé egy kevés ecetet vagy olyan növényeket helyezzünk mellé cserépben, amelyek szagát a cicák nem szeretik, mint a citrusfélék. Fontos még tudni, hogy a macskák a szúrós felületeket sem kedvelik, a fenyőmulcs is jó védelmet nyújthat ellenük. A fáink és madaraink védelmére a fészkelőfák törzsére fából helyezzünk gallért, vagy olyan bádogcsíkot, amely megakadályozza, hogy a cica felmásszon az ágak közé. Viszont a cicabarát kertben mindenképpen kell elhelyeznünk olyan deszkákat, vagy akár száraz fatönköket, amelyeket a cicánk karomélesítésre, mászásra használhatnak. Ebben csak a fantáziánk szab határt, én azt javasolnám, hogy jelöljünk ki egy magában álló (szoliter) fát, amelyet meghagyunk a cicusnak, hogy áttekinthesse a birodalmát. A madarak megtanulják, hogy azt a fát elkerüljék, és a cicánk is elégedett lehet.

Semmi kemikália!

Ahhoz, hogy a kertünk cicabarát legyen, semmilyen mérget nem vihetünk be a kertünkbe. Sem rovarirtót, sem gyomirtót nem szabad használnunk! Kertünk kialakításában ezt a szempontot nem hagyhatjuk figyelmen kívül, csak és kizárólag biológiai védekezésre, madarainkra, katicabogarainkra, a kertészek szövetségeseire számíthatunk!

A kertben, vagy teraszon az egyik legnagyobb ellenségünk a levéltetű. Ez ellen a jószág ellen nagyon nehéz érdemben védekezni, ugyanakkor nagyon könnyű is, egyszerűen hagyni kell a katicabogarakat, hogy tegyék a dolgukat. Azonban a katicák nem a semmiből teremnek elő, őket is oda kell csalogatnunk.

A vegyszer tabu

Ha katicabogarat szeretnénk látni a kertben, akkor a vegyszerhasználat tabu. Egyébként is minél kevésbé terheljük a kertünket permetezőszerekkel, annál jobb, de a levéltetvek és a katicabogarak harcában a mérgekkel csak árthatunk. A permetszer ugyanannyi levéltetvet és katicát pusztít el, de a levéltetvek viszonylag gyorsan „pótolják a veszteségeiket” mert lényegesen gyorsabban szaporodnak.

Egy kis természet

A nagyvárosokban kevés lehetőségünk nyílik arra, hogy a teraszon mini-dzsungelt hozzunk létre, de a kertekben érdemes egy sarkot meghagyni minél természetesebb formájában. Ott a levéltetveket is háborítatlanul érdemes hagyni, mert a katicabogaraknak azután is szükségük lesz élelemre, miután a többi növényünkről lemajszolták a zsákmányt.

Nem csak tetű szerepel az étlapon

A katicák nemcsak levéltetveket esznek, hanem előszeretettel fogyasztják bizonyos növények pollenjeit is. A kapor, az édeskömény, a rómaik ömény, a koriander, a metélőhagyma és a kamilla igazi terülj-terülj asztalkám a katicáknak – és mi sem vetjük meg őket a konyhában. A cickafark, a körömvirág, az oroszlánszáj, a sóvirág, a pipacs és az illatos ternye is népszerű katicakörökben.

Gyakori probléma a tavaszi kertben, hogy bár szépen kihajtanak a hagymások, mint a tulipán, vagy a nárcisz, de virágot nem hoznak. Ezért most adunk néhány tippet, hogy mi lehet a baj.

Levágtuk a levelét

Ez a leggyakoribb probléma: sok hagymás virág levelei az elvirágzás után nem túl szépek, elsárgulnak hervadtnak tűnnek. Sok hobbikertben ilyenkor levágják a leveleket. Ezt ne tegyük! Csak akkor vágjuk le bármilyen hagymás virág leveleit és szárát, amikor az már teljesen elszáradt és megsárgult. Ugyanez viszont nem igaz a magházra, ha, különösen a tulipán esetén, elvirágzás után hagytuk felmagzani a növényt. Hacsak nem szeretnénk magról szaporítani a tulipánunkat, akkor az elnyílt virágokat vágjuk le, különben a megtermékenyült magvak kifejlődnek, ami komoly erőforrásokat von el a tulipánunktól.

Hiányzik a gondoskodás

Sokan nem gondoskodnak a hagymások tápanyag-utánpótlásáról, pedig nagyon meghálálják a gondoskodást. Ősszel lombhullásnál egy kis komposztot szórjunk a hagymások téli alvóhelyére, az újonnan ültetett hagymákat egy kis földérett marhatrágyával kínáljuk meg, és tavasszal is örülnek egy kis földérett szervestrágyának.

Rossz helyen van

Fontos, hogy jól válasszuk meg a várágunk helyét. Már ültetés előtt tájékozódjunk igényeikről, mert fajtánként is eltérhetnek, de ökölszabályként a tulipánok a napos, legfeljebb félárnyékos helyet, a jó szerkezetű talajt.

Valami rág…

A hagymákat a leggyakrabban a pajor és a lótetű hajlamos megkóstolni. A pajor ellen nincs hatásos védekezés, a klasszikus módszer a leghatékonyabb, azaz fellazítani a talajt és összegyűjteni őket. Ez sziszifuszi munka, a pajorok száma a négyzetméterenként akár a 300-at is elérheti. Létezik biológiai permetszer ellenük, de ez hazánkban még nem elterjedt. A lótetű, vagy lótücsök ellen is a hagyományos védekezési módok a legjobban: ha felássuk a járatai környékét, vagy vizet öntünk a járatokba, de csapdákat is állíthatunk a lótücsköknek. Nagyobb a baj ha gerincesek támadnak a  virághagymáinkra. Először is a vakond nem rág meg virághagymát, ásó barátunk éppen a lótücskök, pajorok, drótférgek egyik legnagyobb ellensége, bár a friss gyökereket sem veti meg. Viszonylag kevés emlős van a magyar kertekben, amely megrágja a tulipánhagymákat, de ha előfordul, akkor rendszerint ez azt is jelentheti, hogy pocok lehet a kertünkben. A kószapocok akár 20 centisre is megnőhet, és előszeretettel falatozik hagymásainkból, ráadásul nem alszik téli álmot, így a nagy hidegben is komoly károkat képes okozni. A pocok ellen is védekezhetünk csapdákkal, vagy pedig fizikailag védhetjük a hagymáinkat. Vegyünk az ócskapiacon régi fritőzkosarat, vagy kiöregedett fémszálas szűrőket, – műanyagot semmiképpen! - és ezt használjuk ültetőkosárként, így a pocok nem fog hozzáférni az ízletes virághagymákhoz.